Az utóbbi években a fűtési szezonban egyre gyakoribbak a szén-monoxid mérgezés okozta halálesetek. Éppen ezért érdemes tisztában lenni azzal, hogyan ismerhetjük fel a veszélyt és mit tehetünk ellene.

A szén-monoxid veszélyt elsősorban amiatt jelent, hogy színtelen, szagtalan, és szén-monoxid érzékelő berendezés nélkül észrevehetetlen, általában csak a rosszullét figyelmeztet a jelenlétére.

Az őszi, téli hideg idő beköszöntével gyakoribbá válik a megfázásos eredetű betegségek előfordulása, ráadásul hamarosan - mint minden évben - számolnunk kell az influenzával is. Ezért érdemes minél hamarabb felkészülni a betegségekre, illetve felvenni a harcot a kórokozókkal szemben.

Először is, nem árt tisztázni miben áll a nátha és az influenza közötti különbség:

A 2013-as felmérések alapján ma Magyarországon a felnőtt lakosság 19%-a dohányzik aktívan. Ugyanebben az évben összesen 8,3 milliárd(!) szál cigarettát szívtak el a dohányzók. Jó hír azonban, hogy ezek az adatok jóval kisebb számokat hoztak eredményül a 2012-es vizsgálatokhoz képest.

A dohányzók számának csökkenésében jelentős szerepet játszhatott a 2012-ben bevezetett dohányzási tilalom, mely szerint tilos zárt légterű nyilvános helyeken rágyújtani. A tilalom  elsősorban a nemdohányzók védelmében jött létre, hiszen a passzív dohányzás legalább olyan súlyos következményekkel járhat, mint az aktív.

A nikotinos rágógumi, nikotintapasz, az e-cigaretta, az ingyenes telefonos segítség, és az egyéni vagy csoportterápiás módszerek mellett 2013 januárja óta használható az az okos telefon applikáció, melynek segítségével szintén közelebb kerülünk a leszokáshoz.

A Kell a dohány? elnevezésű alkalmazás segítségével megtudhatjuk, hogy:

Köztudott, hogy az erős szervezet ellenállóbb a fertőzésekkel szemben, mint a legyengült, Dr. Barcs István, a Semmelweis Egyetem ETK Epidemiológiai Tanszékének vezetője úgy fogalmaz: az immunrendszer úgy működik, mint egy sportoló, aki minél többet edz, annál erősebb.
 
Az azonban, hogy mennyire fogékony a fertőzésekre a szervezet, nemcsak az immunrendszeren, hanem a másik két védelmi zóna, a bőr- és a bélflóra állapotán is múlik. Ha ezek sérülnek, könnyebben megfertőződhetünk.

Gyakran az antibiotikumoktól várjuk a segítséget, ha megbetegszünk, ám tájékozatlanságunk, félreinformáltságunk révén kárt is okozatunk magunknak velük, erre a szakember két példát említ: ha indokolatlanul - nem orvosi rendelésre - szed valaki antibiotikumot, vagy rendszeresen antibakteriális szappanokat használ.

dén is népegészségügyi kampány indult az influenzás megbetegedések terjedésének megelőzése érdekében közlekedési vállalatok, önkormányzatok és oktatási intézmények részvételével.

Pusztai Zsófia, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodavezetője a szerdai budapesti kampányindító sajtótájékoztatón elmondta: Magyarországon az influenzaszezon még nem indult el, január harmadik hetében 10 500-an fordultak influenzaszerű tünetekkel orvoshoz. Ha ez a szám eléri a 15 ezret, akkor beszélhetünk influenza járványról - közölte.
A megelőzésről szólva Pusztai Zsófia elmondta, hogy nagyon fontos a higiéniás szabályok betartása: zsebkendő használata köhögésnél, tüsszentésnél; a zsebkendőt zárt szemetesbe kell kidobni. Emellett a gyakori, illetve rendszeres kézmosás szükségességét és a zárt terek rendszeres szellőztetését említette.
Kiemelte: a megelőzés leghatékonyabb módja a védőoltás. Még nem késő oltatni - mondta Pusztai Zsófia, hozzátéve, hogy a 65 év feletti lakosság 75 százalékánál lenne indokolt az oltás. Magyarországon, más európai országhoz hasonlóan, a 65 év felettiek 35 százaléka oltatja be magát. Védőoltás beadását javasolta még a krónikus betegeknek, a 6 hónapos és 2 éves kor közötti gyermekeknek, valamint a várandós nőknek.
Jankovics István, az Országos Epidemiológiai Központ légúti vírus osztályának főorvosa közölte, a vírus már itt van Magyarországon. Felhívta a figyelmet arra, hogy a védőoltás nemcsak azt védi, akinek beadták, hanem azt is, aki a beoltottal kapcsolatba kerül.
A főorvos a kézmosás mellett az arc megtisztítását is fontosnak nevezte, különösen a kisgyermekes családoknál, a felnőttek esetében. Megjegyezte azt is, hogy tüsszenténél az influenza - ha nem használunk zsebkendőt - akár több mint három méter távolságra is el tud jutni.
Szarvas Gábor, a Budapest Airport közösségi kapcsolatok, környezetvédelmi és munkabiztonsági igazgatója elmondta, a reptéren a kampány részeként tájékoztatókat helyeznek ki, a mosdókban fertőtlenítőszereket tesznek. Megemlítette, hogy a Budapest Airport dolgozói számára térítésmentesen biztosítja az influenza elleni védőoltást.
Balogh-Fazekas Anita, a MÁV-START Zrt. szóvivőhelyettese elmondta, az utasokkal találkozó dolgozóik számára térítésmentesen biztosítják az influenza elleni védőoltást. Tavaly 2200 oltóanyagot rendeltek. Közölte, a szerelvényeket rendszeresen tisztítják, a kapaszkodófelületeket is. Továbbá a MÁV rendelkezik pandémia elleni védekezési szabályzattal, ami azt jelenti, hogy a vállalatcsoport fel van készülve egy esetleges járvány kitörésére - mondta.
A kampányt támogatja a Roche Diagnosztika, az Unilever Magyarország és a MÁV-Start Zrt.

forrás: influenza.blog.hu

Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság megbízásából 2011 május elején indul útjára a Rizikófaktor teszt és prevenciós kampány. Az akció három olyan területet érint, amely a fiatalabb, aktív korú lakosság, ezen belül a nők körében jelent problémát, úgynevezett rizikófaktort, aminek számtalan egészségügyi hatása van.

Ez a három nagy terület a stressz, a szex és a szenvedélybetegségek.

A kampányban résztvevők a www.life.hu/rizikofaktor internetes oldalon kitölthetnek egy tesztet, amely megmutatja, hogy az életkorukból és életvitelükből adódóan milyen egészségügyi problémával kell szembenézniük. Ahol pedig a teszt nem életviteli problémákkal kapcsolatos rizikófaktorokat tár fel, hanem konkrét betegségekre utal, ott a résztvevőt egy térkép segítségével a legközelebbi szűrő vagy ellátó pontra irányítja a program.

A kampányban Keresztes Ildikó, Vastag Tamás és Shodeinde Dorka a maguk történeteit osztják meg a három területről. Nem a konkrét betegségekkel, vagy problémákkal foglalkoznak, sokkal inkább a gondolataikkal teszik megközelíthetővé, átélhetővé a problémákat. Üzenetük, hogy a teszt kitöltésével máris tettél valamit önmagad jobb megismerése érdekében, s az egészségedért - változtass az életmódodon. 
 

Nem veted meg a finom falatokat, és az édesség iránti vágyadat is nehezen tudod kordában tartani? Most megmutatjuk neked, hogyan fogsz kinézni akkor, ha nem figyelsz oda arra, hogy mit eszel! Vegyél részt te is a "Megnézheted magad" országos népegészségügyi kampányban!

Te is sok csokit, cukrot, sót eszel naponta, és szereted alaposan megfűszerezni az ételeket? Gönczi Gábor, Gombos Edina és Tóth Gabi az arcát és a testét adta ahhoz a nagyszabású országos kampányhoz, amelynek a célja, hogy felhívja az emberek figyelmét: addig változtass az életeden, amíg nem késő! 

Az iWiW oldalán te is megnézheted magad egy alkalmazás segítségével, amely megmutatja: hogyan fogsz kinézni, ha helytelenül táplálkozol! 

Már egyetlen védekezés nélküli (óvszer) szexuális kapcsolat, vagy egyetlen egyszer beadott kábítószer is veszélyes lehet! A legfrissebb kimutatások szerint világszerte emelkedik a fertőzöttek aránya, akik között egyre több a gyermek és fiatal nő. Hazánkban 2010 szeptemberéig összesen 1911 HIV fertőzött személyt regisztráltak, a megbetegedések valós adatai ennek legalább a háromszorosára tehetők.

A legutóbbi becslések szerint 33,3 millió HIV-fertőzött él a Földön, köztük 2,5 millió 15 év alatti gyermek. 2009-ben összesen 2,6 millió újonnan diagnosztizált HIV-pozitív személyt regisztráltak. Ez azt jelenti, hogy a múlt évben minden nap 7 000 ember fertőződött meg a vírussal, közülük 6 000 felnőtt és 1 000 gyermek. Az újonnan fertőződött felnőttek fele (51%) nő, kb. 40%-a 15-24 éves fiatal felnőtt volt. Az elmúlt évben 1,8 millió HIV-pozitív ember halt meg az AIDS tünetegyüttes következtében, közülük 260 ezer gyermek nem élte meg a 15. életévét.

Hazánkban 2010. szeptemberéig összesen 1911 HIV fertőzöttet regisztráltak. A regisztrált HIV fertőzöttek száma 2008-ban 145 fővel, 2009-ben 140 fővel, míg 2010. szeptemberéig 139 (!) fővel nőtt. Ez azt jelenti, hogy a fertőzöttek száma az idei évben akár meghaladhatja  200 főt, amire még nem volt példa az elmúlt 15 évben. A fertőzöttök nagy része fiatal felnőtt férfi, legnagyobb arányban a 20-34 éves korosztályból. 2009-ben évben felderített HIV fertőzött személyek valamennyien szexuális úton fertőződtek meg.

Az AIDS vírusa a HIV észrevétlenül, éveken át megbújik szervezetünk sejtjeiben, lassan károsítja az immunrendszert, és csak évek múlva jelentkeznek a betegség jellegzetes tünetei. A vírushordozó egészségesnek érezheti magát, de vérével, nemi váladékával megfertőzhet másokat. A fertőzött anya a terhesség alatt, a szülés folyamán vagy szoptatáskor megbetegítheti gyermekét. A vírus a szervezeten kívül hamar elpusztul. A fertőzéshez egyik emberből a másikba, közvetlenül kell átkerülnie. Az AIDS évekig tartó, súlyos, gyógyíthatatlan betegség. A védekező-rendszer (immunrendszer) gyengülése miatt egyre gyakrabban léphetnek fel fertőző betegségek és daganatok. Jellegzetes a fáradékonyság, a fogyás, az idegrendszer lassú károsodása és a feledékenység. A beteg ember fokozatosan kiszolgáltatottá válik, nem lesz képes eltartani a családját, nem tudja ellátni munkáját, elveszíti barátait, élettere beszűkül. Aki tud a fertőzésről, de nem kezelteti magát és védekezés nélküli szexuális kapcsolatot létesít, tudatosan veszélyezteti nemi partnereit, saját, vagy partnere születendő gyermekeit.

facebook.com/tobbmint30

2010. november 17-én hazánkba látogatott Kenneth Thorpe az Egyesült Államok vezető egészségügyi szakértője - Clinton elnök volt, Obama elnök jelenlegi tanácsadója -, aki az Innovatív Gyógyszergyártók Szövetsége által szervezett, a krónikus betegségekről szóló szakmai kerek-asztalbeszélgetésen vett részt. Az eseményen a NEFMI, az OEP képviselői mellett jelen voltak hazai egészségügyi közgazdászok, szakértők.

Előadásában Kenneth Thorpe ismertette, hogy az utóbbi években az Egyesült Államokban harmadával nőttek az egészségügyre fordított kiadások, ma már ez a GDP 17 százalékát teszik ki. (Magyarországon ez az arány a közkiadásokat tekintve csupán 4,5 százalék.) Az összes plusz kiadás a krónikus betegek meredeken emelkedő számából ered, elég csak az elhízást említeni: tíz év alatt a túlsúlyosak száma megduplázódott. A krónikus betegek számának növekvő tendenciája Amerika számára is nehézséget jelent, hiszen ezáltal egyenes arányban növekszik az ellátásukra, kezelésükre fordított kiadás. A szakértő szerint, ezért elsődlegesen olyan reformra van szükség, amely a prevencióra épül, s az egészségtudatos életvitelt, az egészségkultúrát helyezi előtérbe valamint a tudatos, egyéni felelősségérzet kialakítására helyezi a hangsúlyt, hiszen az egészséges étkezés, mozgásdús életmód, akár 50 százalékkal csökkentheti a krónikus betegségek kialakulását. Hozzátette, hogy Amerika néhány tagállamában léteznek olyan elképzelések vannak, ahol a cigarettához és az alkoholhoz hasonlóan, azokat az élelmiszereket is magas adóval sújtanák, amelyekben magas a só-, illetve cukortartalom.

Kenneth Thorpe szerint a szemléletváltás reformjának kulcsát az alapellátás jelenti, ezért arra kell törekedni, hogy az alapellátás szintje megerősítésre kerüljön. Ez azért is létfontosságú, mert a krónikus betegségek (a magas vérnyomás, a cukorbetegség) kialakulása megelőzhető, de ebben a háziorvosi szolgálatnak van meghatározó szerepe mind a tanácsadásban és a felvilágosításban, mind a betegek folyamatos nyomon követésében. Ezt célozza az Egyesült Államokban még kidolgozás alatt álló monitorozási rendszer is, amelynek segítségével a páciens további sorsát, egészségi állapotát figyelni tudják. 

Thorpe hozzátette, hogy Magyarországon sok a hasonló probléma, ezért érdemes megvizsgálni egymás egészségügyi rendszerét, és átvenni a hatékony megoldásokat. A szakmai beszélgetés konszenzussal zárult, minden szakértő egyetértett a szemléletváltás szükségességével, a prevenció és a felvilágosítás fontosságával, az egyéni felelősség tudatossabbá tételével.

 2010. november 19. 

Az 1992-ben alapított Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete 27 kutatás és fejlesztés orientált gyógyszeripari vállalatot tömörít Magyarországon, melyek értékben a hazai gyógyszerforgalom 60%-át adják. 

A tagvállalatok anyavállalatai úttörő szerepet játszanak az új, innovatív gyógyszerek felfedezésében és kifejlesztésében, melyek célja a nem, vagy nem megfelelő hatékonysággal kezelhető betegségek gyógyításában való előrelépés. A hatalmas szellemi befektetés mellett jelentős, éves szinten több milliárd dollárt is meghaladó összeget fordítanak tagvállalataik az új, innovatív gyógyszerek kifejlesztésére. Egyetlen új innovatív gyógyszer kifejlesztése kb. annyiba kerül, mint az OEP egy éves gyógyszerkerete.

Az innovatív gyógyszercégek aktívan részt vesznek a magyar orvosok és gyógyszerészek szakmai továbbképzésében is. Hivatalosan akkreditált tanfolyamaik nagy segítséget nyújtanak a szakvizsgára készülő orvosoknak. 
Az Egyesület tagvállalatai nem csak a külföldi és hazai gyógyszerpiacon játszanak meghatározó szerepet, de alapvetően hozzájárulnak a magyarországi klinikai kutatáshoz és orvostovábbképzéshez. 
Tagvállalataik jóvoltából és szakmai tudásuk elismeréseként ma már magyar orvosok is rendszeresen részt vesznek új innovatív gyógyszerekkel végzett magas színvonalú, több országban szigorúan azonos feltételek mellett párhuzamosan zajló, multicentrikus gyógyszervizsgálatokban, melyeket minden esetben az Országos Gyógyszerészeti Intézet elbírálása és engedélyezése előz meg. 

A legigényesebbnek tartott regisztráció előtti vizsgálatok több mint 80 százalékát az IGY tagvállalatok indították el. Több cég Magyarországra telepítette Közép-Kelet-európai klinikai kutatási központját. 
Tagvállalataik a fentiek mellett számos - független, szakmájukban elismert szerzők által írt - orvosi szakkönyvet juttatnak el az orvosokhoz, betegszervezeteket és egészségvédő alapítványokat támogatnak. Teszik mindezt azért, hogy partnerek lehessenek a magyar betegek minél hatékonyabb gyógyításában. 

Forrás: www.igy.hu

Sebészeti beavatkozás nélkül szüntetik meg a Boston Medical Center (BMC) orvosai az eddig csak laparoszkópiával vagy hagyományos műtéttel helyreállítható reflux betegséget.

Az EsophyX TIF-nek nevezett új, szájon keresztül endoszkóppal elvégezhető beavatkozás során a sebészek metszés ejtése nélkül állíthatják helyre a gyomrot a nyelőcsőtől elválasztó záróizom működését, megszüntetve ezzel a savas reflux tüneteit. A refluxnak, illetve az angol orvosi rövidítéssel gerd-nek is nevezett betegséget ennek a záróizomnak a hibás működése okozza. Normális esetben egy falat étel lenyelése után az említett záróizom automatikusan megnyílik, lehetővé téve, hogy az étel bekerüljön a gyomorba, majd ezután bezáródik, hogy a savas kémhatású gyomortartalommal összekeveredett táplálék ne juthasson vissza a nyelőcsőbe.

Nagy-Britanniában az utóbbi húsz évben összesen 71 százalékkal nőtt a szülés előtt vagy az azt követően diagnosztizált Down-kóros esetek száma, a Down-szindrómával születő csecsemők aránya viszont egy százalékos csökkenést mutat. Ez utóbbi egyértelműen a terhesség alatti szűrőmódszereknek és a pozitív teszteredményt követő terhességmegszakításoknak köszönhető: ha nem terjedtek volna el a szűrővizsgálatok, a Down-kóros csecsemők aránya körülbelül 48 százalékkal növekedett volna ugyanebben az időszakban - írják egy széleskörű angliai adatbázis elemzésén alapuló tanulmány szerzői.

A Down-kór esetében eggyel több van a 21-es kromoszómából

Az EgészségPorta Egyesület és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat  ismertette felmérésnek adatait, amelyet a magyar lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról végeztek. A MikroLEF elnevezésű, nyolc kistérség 4400 lakosának adatait tartalmazó vizsgálatból kiderült, hogy a lakosok nagyjából egynegyede egyáltalán nem járt háziorvosánál az elmúlt egy évben, ötven százalékuk fogorvosnál sem, sok nő pedig a behívó ellenére sem megy el az ingyenes emlő- és méhnyakrákszűrésre. Általánosságban véve kiemelhető az is, hogy a depresszió előfordulása mindenhol gyakoribb a nők körében, egyúttal azonban ők azok, akik a férfiakkal szemben sokkal inkább odafigyelnek a saját egészségi állapotukra.
Milyen rangja van az egészségnek a kistérségi lakosság értékrendjében? Mit tesz, és mit tehetne az egyén annak érdekében, hogy megőrizze egészségét, vagy javítson jelenlegi egészségi állapotán? Mit tehetnek az egyes kistérségek az ott élő lakosság egészségi állapotának javítása érdekében? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a nemrég végzett felmérés.

A várható élettartam terén Magyarország az ötvenegy európai ország között a harminckilencedik helyet foglalja el. Hogy ez az arány javulhasson egészségmegőrző és betegségmegelőző program elindítását javasolják a szakértők. A projekt első lépéseként ezerfős felmérést végeztek a tizenöt évesnél idősebb lakosság egészség-tudatosságának feltérképezése érdekében.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2005-ben a férfiak átlagéletkora 68,6, a nőké pedig 76,9 évig terjedt. A csecsemőhalandóságban és a férfiak korai halálozásában az előzőekhez hasonlóan a tavalyi évben is az élmezőnyben maradtunk. A régióban nálunk halnak meg legtöbben különféle rákos megbetegedésekben, minden százezer lakosból kétszáznegyvenen. Az elhízottak aránya 19,4 százalék, a dohányosok a lakosság 30 százalékát teszik ki. Az európai nemzetek közül csak az írek és a portugálok fogyasztanak a magyaroknál is több alkoholt, ami különösen sajnálatos, ha belegondolunk az északi országok híresen mértéktelen alkoholfogyasztási szokásaiba.

Az EgészségPorta Egyesület és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat  ismertette annak a 2007 októbere és decembere között végzett felmérésnek az adatait, amelyet a magyar lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról végeztek. A MikroLEF elnevezésű, nyolc kistérség 4400 lakosának adatait tartalmazó vizsgálatból kiderült, hogy a lakosok nagyjából egynegyede egyáltalán nem járt háziorvosánál az elmúlt egy évben, ötven százalékuk fogorvosnál sem, sok nő pedig a behívó ellenére sem megy el az ingyenes emlő- és méhnyakrákszűrésre. Általánosságban véve kiemelhető az is, hogy a depresszió előfordulása mindenhol gyakoribb a nők körében, egyúttal azonban ők azok, akik a férfiakkal szemben sokkal inkább odafigyelnek a saját egészségi állapotukra.

Milyen rangja van az egészségnek a kistérségi lakosság értékrendjében? Mit tesz, és mit tehetne az egyén annak érdekében, hogy megőrizze egészségét, vagy javítson jelenlegi egészségi állapotán? Mit tehetnek az egyes kistérségek az ott élő lakosság egészségi állapotának javítása érdekében? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a nemrég végzett felmérés.

2008 és 2009 után harmadjára indul útjára a program, az eddig elért nagyon impozáns eredmények nyomán: több mint 300 000 szűrővizsgálat által 36 000 fő szűrése történt meg. Számos időben felismert betegség jelzi, hogy több megmentett élet köszönhető szűréseinknek.

Az első két év szűrés-sorozata a 148 helyszínnel biztosította a program sikeres bevezetését.
A szűrőprogram életre hívásának alapvető célja az volt, hogy felhívja az emberek figyelmét arra, milyen fontos az egészségük megőrzése, és hogy még fontosabb felismerni, hogy egészségünk megőrzése érdekében önmagunk tehetünk a legtöbbet. Érdemes tehát a lakosságnak eljárni a szűrővizsgálatokra. Az „Egészség egy életen át” Alapítvány fő célja tehát a szűrés tudatossá tétele a lakosság körében.

"Az egészség jólét". Ebben az értelemben az egészségügy kiemelkedő kérdése a magyar versenyképességnek, amelyről az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) „Hogyan tovább egészségügy?" címmel 5 fórumból álló vitasorozatot rendezett. A fórumok összegzéseként az AmCham "Vitán felül" címmel egy kiadványt jelentetett meg, melyben a megbeszélések alapján kialakított gondolatokat foglalta össze az egészségügy helyzetére vonatkozóan. A tanulmány a cikk végén lévő linkről magyarul  és angolul is letölthető!

A kiadvány alapüzenete, hogy az egészségügyi ellátás világszerte, így Magyarországon is olyan - az emberek mindennapjait érintő - hatalmas kihívás az egyes kormányoknak, amely csak választási ciklusokon átívelő, hosszú távú, konszenzuson alapuló programokkal oldható meg.

Az egészségügyi ellátás fenntarthatósága, a népegészségügy, a magánforrások bevonásának lehetőségei, az orvosok jogállása mind olyan alapkérdések, amelyeket vitákban érlelt, pontosan körülhatárolt, a közvélemény számára is érthető formában szükséges körüljárni. Az AmCham Egészségügyi Bizottságának célja, hogy magas szintű munkakapcsolatot és párbeszédet hozzon létre az egészségügyi szektor szereplői és az állami egészségügyi szervek között, ami a leginkább szolgálja tagjaink érdekeit, és aminek célja a kritikus kérdések meghatározása és megoldási javaslatok kidolgozása. Tevékenységük arra irányul, hogy az egészségügyi szektor állami megítélése megváltozzon: profit-orientált üzleti körről egy nagy tudással rendelkező, tapasztalt és megbízható partnerré.

Mi határozza meg az egészségbiztosítói támogatással rendelhető tesztcsíkok havi mennyiségét? Az egészségbiztosítói támogatással rendelhető tesztcsíkok havi mennyiségét szakmai és gazdasági szempontok határozzák meg.

Míg az előbbiek jól körvonalazottak, az utóbbiak részben az egészségbiztosító mindenkori anyagi helyzetével függenek össze. A jelenlegi szabályozás szerint egészségbiztosítói támogatással csak inzulinkezelésben részesülő cukorbeteg számára rendelhető vércukormérő reagenscsík. 

Napi egy vagy két inzulininjekciót kapó beteg esetében negyedévente 2 doboz, azaz 100 tesztcsík írható fel.

Az egészségügyi szakmai kamarák jogköreinek elvonását, a szervezetek szétverését nemcsak az egészségügy szétrombolásának részeként, hanem a demokratikus jogrend elleni támadásként ítélték meg a testületek vezetői. Három éve megfosztott jogaik visszaállítását kérik az új döntéshozóktól.

A leendő kormányfő aktivitást vár a társadalomtól, a kamarák korábban is ezt az elvet képviselték – állítja Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. 

Ám ahhoz, hogy össze tudják tartani az egészségügyben dolgozókat, segítségre van szükségük. A gyógyítás közszolgálat, amelynek a szakértelem, az elkötelezettség és az etikán alapuló minőség a feltétele – mondta Éger István. S most kinyílt az ajtó, s ők szeretnének azon belépni – tette hozzá. A kamarákat alkalmassá kell tenni feladatuk ellátására. Ám ehhez vissza kell állítani a teljes körű kötelező kamarai tagságot, s független, az általuk működtetett etikai rendszert kell alkalmazni. Ez utóbbi a legsürgetőbb, hiszen az elmúlt években teljesen szétzilálódott az etikai rendszer, a kamara nem tud érdemben közreműködni az orvosokat érintő visszásságok rendezésében. Lényeges eleme a felsorolt tézis sornak, hogy helyezzék vissza a köztestületekhez az egészségügyiek nyilvántartási rendszerét. S nem kevésbé lényeges az egyetértési jog helyreállítása. Vélhetően ez utóbbi is közrejátszott a gyors reformintézkedéseket sürgető, s azok egy részét végigvivő Molnár Lajos új kamarai törvénykezésének kezdeményezésében. Ám Éger István úgy fogalmazott: az egészségügyi dolgozókat érintő kérdésekről van szó, az egészségügy egészét érintő ügyekben vélemény nyilvánításra tartanak igényt.

Az ELTE Társadalomtudományi karán 2009 végére jött létre az Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék. 

A tanszék kiemelten foglalkozik kutatással, informálással és tanácsadással is. A kutatás és tanácsadás a helyi egészségpolitika és egészségügyi igazgatás alapvető kérdéseiben nyújt eligazodást (például a szükséglet-felmérés, stratégiai tervezés, települési önkormányzatok multiszektorális egészségpolitikájának a megalapozása).

Az egészségnek az egyén szempontjából különösen nagy jelentősége van. Az egészség javítja az esélyünket arra, hogy a saját életünket önmagunk alakíthassuk ki.  Ezt a megelőzés (prevenció) eszközével érhetjük el.

Testünk az immunrendszer segítségével először igyekszik minden kórokozó ellen felvenni a harcot, és meggyógyítani önmagát. Az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jó közérzet állapota, és nem csupán a betegségektől, testi fogyatékosságoktól való mentességet jelenti. A lehető legjobb egészségi állapotnak örvendeni, az ember egyik alapvető joga.

Néhány éve Magyarországon minden iskolának minden májusban egészségnevelési és környezetvédelmi tervet kell összeállítania a következő tanévre. Ezeket a terveket az iskolák oktatói közössége és az iskola-egészségügy közösen készíti el. Az Oktatási és az Egészségügyi Minisztérium hangsúlyozottan javasolja, hogy ezekben az iskolai egészségfejlesztési tervekben különös figyelmet kell fordítani az egészséges táplálkozásnak, a rendszeres testmozgásnak, a személyiségfejlesztésnek és az egészségtan tantárgy bevezetésének témáira. A fenti célok megvalósítása a diákok tudatában már megjelent, a továbbiakban szélesíteni kell a programot, és az egészséges életmódnak mind a 12 elemét kívánatos lenne bevenni az iskolai egészségfejlesztési tervekbe.