Miközben a szakma képviselői szinte állandóan azért lobbiznak, hogy adjanak mind több pénzt a politikusok a lakosság egészségének javítására, egyre több a kétely: valóban javíthatók-e az egészségmutatók pusztán a nagyobb ráfordítással.

Orosz Éva egyetemi tanár, az OECD szakértője szerint a jelentős GDP- és az egészségügyi kiadások kiugróan magas aránya sem jelent szükségszerűen hatékonyabb egészségügyet vagy jobb életesélyt – erről a közgazdász az Esély című folyóiratban megjelent tanulmányában beszél. Orosz Éva az Egyesült Államok példájával igazolja, hogy nincs automatikus összefüggés: a világ harmadik legmagasabb GDP-jével rendelkező országban költenek messze a legtöbbet az egészségügyre (16 százalék), az egy főre jutó kiadás 2,2-szerese a nyugat-európai átlagnak, mégis, az „elkerülhető halálokokból” eredő halálozás ott a legmagasabb és – állítja –a relatív hátrány tovább növekszik. Japánban „közepes menynyiséget” költenek, az emberek sokat járnak orvoshoz, de ott a legmagasabb a várható élettartam, nyolc évvel több, mint a magyaroké. (A magyarok évente átlagosan nyolcszor mennek orvoshoz, körülbelül 274 ezer forint jut a közpénzekből egyegy ember egészségügyi ellátására, miközben a várható élettartam 74,2 év.)

A magyarok jelentős része gyógyhatású készítményt vagy étrend-kiegészítőt venne igénybe egészsége javítására illetve megőrzésére, melyek közül első helyen az általános immunerősítés készítményei állnak - állapítható meg a Szinapszis Egészségügyi Piackutató és Tanácsadó Kft. és a Magyar Gyógyszerészi Kamara közös, tavaly végzett - országosan reprezentatív kutatásának - eredményeiből. A gyakorlati tapasztalatokról és az öngyógyítás veszélyeiről a WEBBeteg.hu egészségportál Dr. Szántó Antónia immunológust kérdezte.

Az Economist Intelligence Unit 2010-es előrejelzése szerint Észak-Amerikában a GDP 15,5 százalékát fordítják majd egészségügyi ellátásokra

Ez a legmagasabb arány a világ hat régióját tekintve. Nyugat-Európában 10 százaléknál valamivel többet, míg Latin-Amerikában 7,5 százalékot költenek majd egészségügyre. Ázsia és Ausztrália, Kelet-Európa és Oroszország, valamint Közel-Kelet és Afrika egészségügyi költései arányaiban hasonlóan alakulnak majd: mindhárom régióban 5,5-6 százalék körül alakul - olvasható a The Economist weboldalán.

Az amerikai adósságállomány rekordszintje korlátozza a 2010-es egészségügyi reformokra hatókörét is.

Egészségügyi költés 2010, előrejelzés a GDP százalékában

Eközben a világon a várható élettartam 72,5 évre emelkedik, így a 65 év felettiek száma 523 millió fölé emelkedik, vagyis a Föld lakosainak 7,6 százaléka 65 év feleltti lesz. A növekedés miatt mindenhol csökken az egészségügyre fordítható adó összege, amely arra ösztökéli a kormányokat, hogy a közegészségügyre, a megelőzésre, és más költségtakarékos megoldásokra koncentráljanak.

(Szerző: The Economist - Világgazdaság Online)

Mindennapi életvitelünk folyamatát az adja, hogy lényeges és lényegtelen teendőket elválasztunk egymástól, és ennek alapján hajtjuk végre feladatainkat. Különbséget teszünk jó és rossz között, mely véleményeink formálódásában játszik szerepet. Döntéseink, választásaink, preferenciáink jellemzőkké válnak ránk, ezért mások számára is megállapíthatóvá válik, mi jelent számunkra értéket és mi nem. Az egyes emberek tevékenységeinek, különféle megnyilvánulásainak hátterében tehát értékek állnak. Az egyes emberben szocializációja során számos érték alakul ki. A nemzetközi és nemzeti mintákon végzett értékkutatások azt mutatják meg, hogy az emberekben meglévő értékek közül melyek vagy mely csoportok tekinthetők dominánsnak, melyek kisebb súlyúnak. Az egyes értékek rangsorolása alapján kialakuló preferenciák mentalitásbeli, magatartásbeli sajátosságokra és különbségekre utalnak egyének, csoportok és társadalmak között. E kutatások eredményeinek tükrében bizton állíthatjuk, hogy az egészség az alapértékek között található (Losonczi, 1989).

Mi akkor a magyarázata annak, hogy az emberek többsége a megbetegedési és halálozási statisztikák tanúsága szerint mégis egészségtelenül él (Meleg, 1988)? Az értékek akkor, amikor cselekedeteinket, magatartásunkat, gondolkodásmódunkat befolyásolják, nem egyenként, egymástól elszigetelten, függetlenül fejtik ki hatásukat. Ugyanis nemcsak egyes értékek vállalásával és hangsúlyával jellemezhetők emberek, embercsoportok, hanem azzal is, ahogyan ezen értékek elrendeződnek, azaz amilyen értékrendszerré formálódnak bennük. Ezek a különféle módon és más-más értékek összekapcsolódásával, együtt járásával kialakuló értékrendszerek azok, amelyekbe az egészség mint érték beágyazódik. Ennek alapján már magyarázatot találhatunk feltett kérdésünkre.

Azáltal válik életmódunk egészségessé vagy egészségtelenné, ugyanis az értékrendszerünkből adódó értékítéletek alapján hozzuk meg az életvitelünkre vonatkozó döntéseinket, választunk alternatívák között. Ezért egészségesen élni nem egyenlő azzal, hogy az egészséget mint értéket önmagában elfogadjuk. Az egészséges életvitel azon az – egészséget is magában foglaló – értékrendszeren alapul, mellyel a bennünket körülvevő szűkebb és tágabb világhoz viszonyulunk.

(forrás: www.blathy.hu/tananyag/az_egeszeseg_fogalma.pdf)

Németországban egy átlagos évben az egészségügyi eszközök és szolgáltatások előállítási összértéke naygjából 377,5 milliárd euró. Az ágazati export 54,5 milliárd eurót tesz ki, mely 49%-ban a gyógyszeriparban, 19%-ban pedig az orvosi műszergyártásban realizálódik. Az ágazathoz köthető import körülbelüli éves összértéke 46,7 milliárd euró.

Az egészséggazdaság ma Németországban nagyjából 4 millió embert foglalkoztat. A legtöbb munkahely az alábbi területekhez köthető:

    * Kórházak, rendelőintézetek: 3,192 ezer (78,8%)

    * Egészségügyi eszközök kereskedelme: 327 ezer (8%)

    * Egészségbiztosítással kapcsolatos szervezetek: 213 ezer (5,3%)

    * Orvosi műszergyártás: 137 ezer (3,4%)

    * Gyógyszergyártás: 76 ezer (1,9%)

Ha az ágazathoz soroljuk az egészség fenntartásához kapcsolódó egyéb termékeket és szolgáltatásokat is (pl. bio- és funkcionális élelmiszerek, sport- és wellness szolgáltatások, stb.), akkor elmondható, hogy minden hetedik német munkavállaló az egészséggazdaságban dolgozik.

Forrás: NKTH

Az egészség-gazdaságtan egy viszonylag fiatal, alkalmazott tudomány, amely fókuszában az egészségügy keresleti és kínálati oldalai az egészségügyi ellátás és az ellátórendszer igényei és a humánerőforrás vagy egészségügyi technológia lehetőségei állnak.  Ezek összessége alkotja az egészség-nyereség fogalmát amely közvetlenül érinti a rendszerben részvevők mindennapjait.

Az egészség-gazdasátan segítségével értékelni lehet -sok egyéb mellett- az egészségpolitikai beavatkozások hatékonyságát, az erőforrások hatékony felhasználását az optimális forrásallokáció érdekében, az egészségre ható tényezők szerepét, az ellátás minőségét.