A várható élettartam terén Magyarország az ötvenegy európai ország között a harminckilencedik helyet foglalja el. Hogy ez az arány javulhasson egészségmegőrző és betegségmegelőző program elindítását javasolják a szakértők. A projekt első lépéseként ezerfős felmérést végeztek a tizenöt évesnél idősebb lakosság egészség-tudatosságának feltérképezése érdekében.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2005-ben a férfiak átlagéletkora 68,6, a nőké pedig 76,9 évig terjedt. A csecsemőhalandóságban és a férfiak korai halálozásában az előzőekhez hasonlóan a tavalyi évben is az élmezőnyben maradtunk. A régióban nálunk halnak meg legtöbben különféle rákos megbetegedésekben, minden százezer lakosból kétszáznegyvenen. Az elhízottak aránya 19,4 százalék, a dohányosok a lakosság 30 százalékát teszik ki. Az európai nemzetek közül csak az írek és a portugálok fogyasztanak a magyaroknál is több alkoholt, ami különösen sajnálatos, ha belegondolunk az északi országok híresen mértéktelen alkoholfogyasztási szokásaiba.

Az egészségmegőrző program nyitányaként 1004 fő megkérdezésével végzeztek felmérést a magyarok általános egészségi állapotáról: a nemek, az életkor, a végzettség és településtípus tekintetében. Az egészséggel kapcsolatos különféle témakörök számszerűsítésére a felmérés készítői hatféle önálló indexet - információs index, egészség-tudatosság index, lehetőség index, akció index, bevallott egészségi állapot index és percepciós index - hoztak létre, amelyek mindegyike 0 és 100 közötti értéket vehetett fel. A hatféle index értékeiből számított összesített index végül szintén egy 100 pontos skálán mutatja a magyar lakosság általános egészségtudatát.

Információs index: mennyire vagyunk jól informáltak az egészség témakörében?

A megkérdezettek 27%-a szerint átlagosan napi fél órát szükséges sportolni ahhoz, hogy egészségesek maradjunk, 23% szerint azonban a fizikai munka is helyettesítheti a sportolást (a szükséges mozgást biztosíthatjuk akár a napi rendszerességgel végzett, fél órás intenzív gyaloglással is, mivel egy kiadós, jó tempójú séta csaknem annyi kalóriát éget el, mintha edzőteremben dolgoznánk).

A válaszadóknak csupán 16%-a állította, hogy a daganatos betegségek egyik lehetséges oka a helytelen vagy egészségtelen táplálkozás, a válaszolók 56%-a pedig még nem sosem hallotta a testtömegindex kifejezést. Az index alapjául szolgáló egyéb kérdésekre (például: Naponta hányszor kell étkezni ahhoz, hogy egészségesek legyünk?; Okozhat-e a cukorbetegség szív- és érrendszeri betegségeket?) adott további válaszok alapján az Információs index értéke 63 pontra jött ki, vagyis a magyar lakosság közepesen tekinthető tájékozottnak az egészség témakörében.

Egészség-tudatosság index: Mennyire fontos az egészség megőrzése az attitűdök szintjén?

A megkérdezettek 47%-a, azaz kevesebb, mint fele értett egyet teljes mértékben azzal az állítással, hogy "az egészségem megőrzéséért én vagyok a felelős". A felmérésben szereplők csupán 41%-a tekintette nagyon fontosnak, hogy a lehető legegészségesebben éljen, és csak 29%-uk vélte úgy, hogy aktívan is tesz valamit a betegségek megelőzéséért. A további kérdésekre (a család egészségének védelméről való gondoskodás, illetve annak eldöntése, hogy ki vagy mi felelős saját egészségünkért, stb.) adott válaszok alapján a magyar lakosság nem gondolkodik tudatosan az egészségéről: az index értéke 55-nek adódott, ami a második legalacsonyabb pontszám volt a felmérés során.

Lehetőség index: Mennyire áll módunkban mindent megtenni saját egészségünk érdekében?

A megkérdezettek 19%-ának volt olyan betegsége vagy sérülése, amely kismértékben korlátozta, 11%-ának pedig olyan, amely nagymértékben akadályozta őt a napi szokásos tevékenységének elvégzésében (az index számításának alapjául ezen felül a társadalmi státusz szolgált). A lehetőség indexé volt a második legmagasabb érték (70), vagyis a magyar lakosságnak igenis lenne lehetősége az egészséges életmódra.

Akció index: Konkrétan mit teszünk a saját egészségünk érdekében?

A megkérdezettek 56%-a háromszor étkezik egy nap és csupán a válaszadók 12%-a étkezik napi öt alkalommal. A résztvevők 30%-a szokott dohányozni, a megkérdezettek 53%-a pedig sosem szokott sportolni vagy aktív testmozgást végezni annak érdekében, hogy megőrizze egészségét. Akik viszont saját bevallásuk szerint sportolnak, azok közül 29% a mindennapi gyaloglást is sportnak értelmezi. Az egyéb kérdések között szerepeltek továbbá a legutóbbi egészségügyi szűrések, például vérnyomás-, vércukorszint- és koleszterinszint-mérés időpontjai is. Az index értéke a válaszok alapján 56, amiből levonható a következtetés, hogy hiába van lehetőségünk az egészséges életmódra, mégsem teszünk meg érte mindent!

Bevallott egészségi állapot index: Mennyire valljuk egészségesnek magunkat?

A válaszolók 48%-a jónak vagy nagyon jónak érezte saját egészségi állapotát az elmúlt egy évben, 72%-uk pedig az elmúlt egy évben egy napot sem töltött otthon betegség miatt. A megkérdezettek 67%-a tartotta magát normál testsúlyúnak, testtömegindexük alapján azonban csupán 47% volt normál testsúlyú, 37%-uk már a túlsúlyosnak, 12%-uk pedig az elhízottnak tekinthető (az elemzés során a 25 alatti BMI-vel rendelkezőket a normál testsúlyú, a 25 és 30 közötti értéket a túlsúlyos, a 30 feletti értékkel jellemezhető személyeket pedig az elhízott kategóriába sorolták). Az index alapjául szolgáló egyéb kérdések: szenvedtek-e a megkérdezettek például asztmában, cukorbetegségben, fejfájásban, illetve magas vérnyomásban? 73 ponttal ez volt legmagasabb értékű index, az azonban némileg csökkenti az értékelhetőségét, hogy "önbevalláson" alapult: nem mindenki válaszolt őszintén arra a kérdésre, amely a betegségeit firtatta.

Percepciós index: Milyennek ítéljük a magyar lakosság általános egészségi állapotát?

A válaszadóknak csupán 15%-a vélte úgy, hogy a magyar lakosság egészségi állapota a közepesnél jobb. Ez a legalacsonyabb értékű index (39), vagyis a megkérdezettek igen rossznak értékelik a magyar lakosság általános egészségi állapotát.

Összesített értékelés

Az összesített egészség index 59 pontot mutat: a részindexek adatai alapján elmondható, hogy összességében jól informáltnak tartjuk magunkat az egészség témakörében, azonban nem igazán gondolkodunk tudatosan az egészségünkről. A legtöbben úgy tartják, hogy van lehetőségük az egészséges életmódra, de közel sem tesznek meg mindent az egészségük érdekében, és az is kiderült, hogy jóval egészségesebbnek valljuk magunkat, mint amennyire egészségesnek tartjuk a magyar lakosságot általában.

Az egészségmegőrző program

A program fő célja az lenne, hogy segítséget nyújtson az egyénnek egészsége megőrzésében: a szükséges szellemi és fizikai erőfeszítéseket megtéve részben megelőzhetőek legyenek a súlyos betegségekkel járó állapotok és a kórházi ellátás kényszere, amennyiben ez rajtunk múlik. A program első tevékenységeként a feltárt ellentmondásokra és az egészségtudat szakértők által irányított, hiteles formálására koncentrál majd a program. A projekt ismeretterjesztő tevékenységével kulcsfontosságú betegségmegelőzési témákra helyezné a hangsúlyt, például hogy mit tehetünk a népbetegségnek számító daganatos megbetegedések, a szív- és érrendszeri betegségek, a csontritkulás, vagy az immunrendszer egyes megbetegedéseinek megelőzéséért