Amennyi várandós nő dolgozik, annyiféle eset van. Mindenkinek mások a tapasztalatai, de sokan rosszabb helyzetbe kerülnek a munkahelyükön, ha kiderül, gyermeket várnak. Ami egészen biztos, hogy juttatások terén rosszul jár az állapotos, kisgyermekes munkavállaló.
Amit minden terhes nőnek tudni a kell, az az, hogy a terhessége nem lehet indok a felmondásra. Ennek ellenére, ha a terhesség bejelentésekor a munkáltató fel akar mondani, a érdemes elé tenni a munka törvénykönyvét, aláhúzva a megfelelő helyeken. A terhesség mellett a szülési szabadság és a szülést követő három év, azaz a GYES folyósításának teljes időtartama is felmondási védelem alatt áll, azzal a feltétellel, hogy a kismama igényli ezt a támogatási formát. A jelenleg hatályos törvény szerint a szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg. Ennek lejártát követő 30 nap múlva kezdődhet a felmondási idő, ha a cég felmond a kismamának. Ha nem akarják elküldeni a terhes nőt, akkor sem biztos, hogy korrekt módon bánnak vele a munkahelyén.
Mónika is külföldi tulajdonban lévő cég alkalmazásában állt, amikor teherbe esett. Főnökei külföldiek voltak, akiket nem hatotta meg, hogy egy várandós nő is van az irodában, folyamatosan hisztériáztak, üvöltöztek, ugyanúgy dolgozztatták Mónikát is, mint előtte. Vegyszerekkel dolgozó műhely is működött az üzem területén, ahová Mónikának is el kellett mennie az egyes munkafázisokat ellenőrizni. Végül a lány táppénzre ment, mint veszélyeztetett terhes. Nem volt tisztában azzal, hogy a Munka Törvénykönyve számára biztosítja, hogy nem dolgozhat veszélyes anyagokkal, éjszakai műszakban, nem túlóráztathatják, fizetését nem csökkenthetik, joga van egészséges munkakörülmények között dolgozni, és hogy ha az üzemben nem tudnak egészségi állapotának megfelelő munkakört biztosítani számára, akkor fel kell őt menteni a munkavégzés alól, és erre az időre járó munkabérét is meg kell kapnia. Valószínűleg akkor sem változott volna semmi, ha ezt a munkáltatóval közli, legfeljebb okot adott volna arra, hogy diszkriminálják munkahelyén a főnökei.
Azokat menthetik fel akár azonnal a munkavégzés alól, akik veszélyes anyagokkal dolgoznak, például radioaktív anyagokkal, bizonyos vegyületekkel, például higannyal, vagy mérgező anyagokkal, mint például az arzénvegyületek. Terhes nő ne permetezzen a kertben fákat, még védőruházatban sem. A dohányfüstös helyiségekben sem tartózkodhat. Ez utóbbi például a vendéglátóhelyekre vonatkozik, ahol viszont előszeretettel alkalmazzák a munkavállalókat minimálbérre bejelentve, vagy alkalmi munkavállalói kiskönyvvel, hogy a járulékfizetés alól mentesítse magát a tulajdonos. A fizikai munkát is kerülniük kell az állapotos nőknek, ilyenkor a munkáltatóknak másik munkakörbe kell helyezniük őket. Ha egyáltalán van másik munkakör a munkáltatónál. Ebben az esetben viszont felmentést kell kapniuk a munkavégzés alól.
GYES és GYED
Kati évek óta dolgozott főállású vállalkozóként, mielőtt családtervezésbe fogtak a párjával. Átgondolta, hogy lesz majd előnyösebb a helyzete, ha babát vár és otthon marad néhány évig a kicsivel, így már a kezdetektől a minimálbér háromszorosa után fizette a járulékait. "Én jól jártam, nem úgy, mint azok az ismerőseim, akik azt hitték, milyen ravaszak, ha csak a minimálbért fizetik maguk után. Aztán persze most sírnak, hogy mennyi a GYED. Van olyan is, aki egész egyszerűen csal, most napi 4 órában dolgozik, és egy ismerőse kft-je számláz helyette, mivel GYED mellett nem dolgozhatna. Ráadásul nem is szorulna rá erre " A Gyermekgondozási Díj, azaz GYED jelenleg annak jár Magyarországon, akinek a szülést megelőző 2 évben legalább 180 napig társadalombiztosítási jogviszonya volt, azaz fizették utána, vagy fizette maga után a járulékokat.
A GYES összege fix, a GYED megállapítása pedig úgy történik, hogy ha volt legalább 180 nap társadalombiztosítási jogviszony a kismamának, az előző évi bruttó keresetének átlagát veszik figyelembe, a táppénz mértéke pedig a biztosításban töltött időtől függően a napi átlagkereset 70, illetve 60%-a. "Ha azonban a jogosult pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme, illetve az álláskeresési ellátás alapját képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét (2008-ban 138.000 Ft-ot) a gyermekgondozási díj alapjaként a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. Amennyiben nincs tényleges jövedelem, akkor a szerződés szerinti jövedelem (álláskeresési támogatás/vállalkozói járadék alapját képező átlagkereset) harmincad részét kell figyelembe venni."
Alacsonyabb juttatások
Az öregségi nyugdíj megállapításánál ma hátrányt szenvednek azok a nők, akik gyermeket, vagy több gyermeket neveltek, és a gyermekek betegsége idején táppénzre mentek. Ha két azonos munkakörben és közel azonos fizetésért dolgozott közel azonos ideig az apa és az anya, akkor az anya ma akár több tízezer forinttal (40.000-50.000 sem ritka) is kevesebb nyugdíjat kaphat ma, mivel a táppénz idejét is figyelembe veszik az öregségi nyugdíj megállapításakor. Ma már, aki teheti, rákényszerül az öngondoskodásra, egyrészt, mert sokan, a diplomás munkavállalók közül esélyt sem látnak arra, hogy öregségi nyugdíjat kapjanak. A megoldás a túlóra, a második munkahely, a mellékállású vállalkozás, a hétvégi munka. Ennek pedig hosszú távon az egész család a vesztese lehet.
