Az egészségügyi szakmai kamarák jogköreinek elvonását, a szervezetek szétverését nemcsak az egészségügy szétrombolásának részeként, hanem a demokratikus jogrend elleni támadásként ítélték meg a testületek vezetői. Három éve megfosztott jogaik visszaállítását kérik az új döntéshozóktól.
A leendő kormányfő aktivitást vár a társadalomtól, a kamarák korábban is ezt az elvet képviselték – állítja Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke.
Ám ahhoz, hogy össze tudják tartani az egészségügyben dolgozókat, segítségre van szükségük. A gyógyítás közszolgálat, amelynek a szakértelem, az elkötelezettség és az etikán alapuló minőség a feltétele – mondta Éger István. S most kinyílt az ajtó, s ők szeretnének azon belépni – tette hozzá. A kamarákat alkalmassá kell tenni feladatuk ellátására. Ám ehhez vissza kell állítani a teljes körű kötelező kamarai tagságot, s független, az általuk működtetett etikai rendszert kell alkalmazni. Ez utóbbi a legsürgetőbb, hiszen az elmúlt években teljesen szétzilálódott az etikai rendszer, a kamara nem tud érdemben közreműködni az orvosokat érintő visszásságok rendezésében. Lényeges eleme a felsorolt tézis sornak, hogy helyezzék vissza a köztestületekhez az egészségügyiek nyilvántartási rendszerét. S nem kevésbé lényeges az egyetértési jog helyreállítása. Vélhetően ez utóbbi is közrejátszott a gyors reformintézkedéseket sürgető, s azok egy részét végigvivő Molnár Lajos új kamarai törvénykezésének kezdeményezésében. Ám Éger István úgy fogalmazott: az egészségügyi dolgozókat érintő kérdésekről van szó, az egészségügy egészét érintő ügyekben vélemény nyilvánításra tartanak igényt.
Balogh Zoltán a Magyar Szakdolgozói Kamara elnöke példaként elmondta: kamarájuknak csak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és a szolgáltatók közötti általános szerződéskötésben volt egyetértési joga. A VGO kérdésére Éger István közölte: az orvosok kötelező kamarai tagságának eltörlése ellenére 31 ezer doktor (az orvosok 75 százaléka) maradt tagja a MOK-nak.
A gyógyszerészek 60-70 százaléka kamarai tag, számuk ingadozik, e szakterületen ugyanis más egyesületek, szerveztek is működnek – válaszolta Horváth Tamás. A 2004-ben alakult szakdolgozói kamara másfél évig "élvezhette" a kötelező tagságot, ám a törvény miatt kiüresedtek közfeladatai, így már a dolgozók 66 százaléka, 44 ezer tagot számlálnak. Ennek persze oka az is, hogy 2007-2008-ban 3500 embert bocsátottak el az ágazat intézményeiből – kaptuk a választ Balogh Zoltántól.
Az ágazat silány bérhelyzetét firtató kérdésünkre egységesen azt válaszolták a kamarák elsőszámú emberei: kidolgozott életpálya modellel rendelkeznek, ám nem rugaszkodhatnak el az ország gazdasági helyzetétől. Tisztában vannak azzal, hogy a leendő kormány is ismeri az egészségügy gondjait, ismeri a forráshiányt, s nyilván elérkezik az idő, amikor korábbi, a humán erőforrással kapcsolatos álláspontjukat az új kormánynak elmondják.
(Forrás: Világgazdaság)
