Kata azt meséli, semmi gondja nem volt a terhessége alatt a munkahelyével. Egy olasz tulajdonú magyarországi cégnél helyezkedett el húszas évei elején, mint titkárnő. Bár sokan dolgoznak a vállalatnál, egészen családias a légkör. Így amikor Kata megtudta, hogy babát vár, a kollégáit is beavatta a dologba. "Éppen jöttem vissza az orvosi vizsgálatról, és legalább tízen voltak a társalgóban. Elmondtam a munkatársaimnak, hogy kisbabát várok, néhány hetes terhes vagyok. A hetedik hónapban mentem táppénzre, akkor is csak azért, mert jött a nyár, és menni akartunk a férjemmel nyaralni, persze belföldön. Akár végig tudtam volna dolgozni a terhességet, de jó volt a nyáron az a kis pihenés. A főnököm egyáltalán nem sértődött meg azon, hogy nem ő tudta meg először a hírt. Addigra már mindenki értesült róla. Sőt, folyamatosan tartottam vele és a többiekkel is a kapcsolatot, időnként besegítettem kicsit otthonról az adminisztrációs munkába,amikor elakadtak, így amikor már nagyobb lett a lányom, és mehetett bölcsődébe, vissza is vettek, ugyanabba a munkakörbe, munkaidőbe, rendes fizetéssel Sajnos sok rosszat hallottam más cégekről."

  Kata azt is elmondta, hogy a vállalatnál csak elvétve fordult elő titkolózás a terhességgel kapcsolatban, az is jobbára babonából. Van, aki a második trimeszterig senkinek nem mondja, ha állapotos, mert az első terhességek egy része vetéléssel végződik. Egyetlen esetről tud, amikor a munkatársa úgy lépett ki, hogy táppénzre íratta magát, de senki nem értette a dolgot, mindenki más jól érezte magát a munkahelyén, és nem diszkrimináltak senkit sem a tulajdonosok, sem a főnökeik a terhessége miatt.
Sokak helyzetéhez képest Kata munkahelye irigylésre méltó. Az internetes fórumok, a tapasztalt kismamák és munkahelyi rémtörténetek is gyakran beszámolnak arról, hogy van, ahol egyáltalán nem nézik jó szemmel a terhességet, mintha az valami bűnös, a munkáltató ellen szervezett merénylet volna. A munkáltató munkavállalóval szemben táplált haragja, rossz érzései, a feszültség, a kellemetlen légkör olyasfajta állandó stresszhelyzetet teremtenek, aminek egy várandós nő nem szívesen teszi ki magát. Ezért ilyenkor azt az utat választják, hogy táppénzre íratják magukat a kezelőorvosukkal, valamilyen indokra hivatkozva, akár már a 11.-12. héttől. Ezek egy része gyakorlatilag táppénzcsalás, amire ma azért kényszerülhet egy nő Magyarországon, hogy ne kelljen nap, mint nap gyomorgörccsel mennie a munkahelyére.
Az is előfordul, hogy a törvényben előírt normáknak megfelelően megígérik a kismamának, hogy könnyített feladatokat kap, csökkentett munkaidőben, aztán ugyanúgy végeznie kell a fizikai munkát, akár napi 10-12 órán át. Katáéknál a varrodában a varrónőket felmentették a munkavégzés alól, amint megtudták, hogy gyermeket várnak, ám ez másutt nem megy ilyen egyszerűen.