Nevével ellentétben a fogkő nem a mészkőköz hasonló ásvány, hanem egy hatalmas, megszilárdult baktériumtelep, amely a fogainkra rakódva rossz leheletet és hosszabb távon rágószerveink elvesztését okozza.

 A fogkő igazi főgonosz, a szájegészség egyik legnagyobb ellensége. Bárhol is helyezkedjen el fogainkon, rettentő hatékonyan pusztítja őket, és az ellene való védekezés koránt sem annyira egyszerű, mint a fogszuvasodás ellen, azaz a fogkő nem tűnik el, ha párszor jó erősen fogat mosunk. Hovatovább, a fogkő rendkívül alattomos jelenség: tulajdonképpen neki köszönhetjük, hogy öreg korunkra elvesztjük fogainkat. Szerencsére ez utóbbi egy kis odafigyeléssel megelőzhető.

Két féle fogkő rakódhat le szájunkban. Az egyik, amelyet szabad szemmel is látunk fogainkon, ezek sárga, szürke vagy netalántán fekete foltok a fogak tövénél és felszínén, a másik, amelyet szabad szemmel nem fedezhetünk fel, ugyanis a fogaink és fogínyük közé beszorulva pusztítja fogainkat. Mindkét típus veszélyes fogainkra, de a szabad szemmel láthatatlan, fogíny alatt megbúvó fogkő az igazán veszedelmes ellenség, leginkább azért, mert nem vagyunk tudatában létezésének.

Kezdetben a fogkő egy nyálkás filmszerű anyag, amelynek orvosi elnevezése plakk - és amely olyan baktériumokat, gombákat tartalmaz, amelyek régóta tenyésznek szánkban, hogy már képesek megszilárdulni. A rendszeres fogmosás elvileg lemossa ezt a veszedelmes baktériumréteget, de sajnos a fogak réseibe a legtöbb fogkefe nem képes behatolni, ezért itt megmaradhat a plakk . A keményebb élelmiszerek rágása, a nyelv mozgása, a fogak természetes kopása is segít megszabadulni a fogkőtől, de csak ott, ahol ez valóban zajlik, azaz olyan területeken, ahol gyakran rágunk. Érdemes megemlíteni, hogy ma már nagyon kevés olyan élelmiszer létezik, amelynek a rágása elegendő a fogkő megszüntetéséhez - a gyorséttermi és előre elkészített ételek nem elég szilárdak ahhoz, hogy hatékonyan tisztítsák fogainkat, illetve sok olyan tartósítószert tartalmaznak, amely elősegíti a fogkő megszilárdulását, képződését.

A napokig, esetleg hetekig a fogak réseiben, rosszabb esetben felszínén ragadt plakk fokozatosan ásványi sókat (például a tartósítószerek mesterséges sókban gazdag összetevőit) vesz fel az általunk megrágott élelmiszerekből, majd azokat felhasználva megszilárdul, maradandóan megtelepedik. Ekkor igazából már csak a fogorvos tudja eltávolítani, mi magunk ne próbáljuk, mert csak ínyünket sértjük fel, lehetőséget adva a fogkőnek, hogy behatoljon az ínyünk alá, még súlyosabb károkat okozva.

Nem ritka, hogy a fogkő azoknak a szájában képes a leginkább megtelepedni, akik amúgy kiváló szájegészséggel rendelkeznek, soha nem volt lyukas foguk. Ennek az oka, hogy nyáluk a szokásnál hatásosabban ellenáll azoknak a baktériumoknak, amelyek rövidtávon pusztítják a fogakat, viszont tehetetlen az íny alatti fogkövet felépítő, oxigén nélkül élő kórokozókkal szemben. A dohányzás és a cukorbetegség felgyorsíthatják a fogkő termelődését, elsősorban azért, mert gátolják a száj természetes védelmi rendszerének kibontakozását. 

A fogkő veszélyei - lyukas fogak vagy fogaink elvesztése

Attól függően, hogy a fog felső, látható, vagy alsó, íny alatti részén található, más és más hatással vannak a követ felépítő baktériumok fogainkra. A felső részen található fogkő lassanként savat termel, amely szétmarja a fogzománc felszínét, meggyengítve azt, majd idővel kilyukasztja, fájdalmas gyulladást hozva létre, amelyet csak töméssel vagy foghúzással gyógyíthat a fogorvos.
Az alsó, fogíny alatti részen viszont egy teljesen más baktériumtörzs él mint fogaink felszínén. Itt olyan apró kártevők húzódnak meg, amelyek csak oxigénmentes környezetben képesek életben maradni. Ezek a baktériumok is savat választanak ki, de ez a sav nem a fogat, hanem a fogínyt gyengíti, szétmarva a fogcsont tartószerkezetét és a puha fogínyt. Ennek az állapotnak a tünete a vérző fogíny, amely rendkívül érzékeny a tapintásra, és fájdalmas órákat, napokat kölcsönözhet számunkra. A folyamatosan gyulladt fogíny hosszú távon annyira meggyengül, hogy elereszti fogainkat, így azok meglazulnak és kihullnak. Sokáig azt hitték, a fogak elvesztése az idős kor velejárója, de ma már tudják, hogy az íny alatti fogkő a felelős ezért a szomorú állapotért.

Ne hagyjuk, hogy egy apró figyelmetlenség miatt veszítsük el fogainkat. Ellenőröztessük minél gyakrabban  szakorvossal fogainkat és tisztítsuk lelkiismeretesen, naponta szájunkat.

forrás: origo.hu