Köztudott, hogy az erős szervezet ellenállóbb a fertőzésekkel szemben, mint a legyengült, Dr. Barcs István, a Semmelweis Egyetem ETK Epidemiológiai Tanszékének vezetője úgy fogalmaz: az immunrendszer úgy működik, mint egy sportoló, aki minél többet edz, annál erősebb.
 
Az azonban, hogy mennyire fogékony a fertőzésekre a szervezet, nemcsak az immunrendszeren, hanem a másik két védelmi zóna, a bőr- és a bélflóra állapotán is múlik. Ha ezek sérülnek, könnyebben megfertőződhetünk.

Gyakran az antibiotikumoktól várjuk a segítséget, ha megbetegszünk, ám tájékozatlanságunk, félreinformáltságunk révén kárt is okozatunk magunknak velük, erre a szakember két példát említ: ha indokolatlanul - nem orvosi rendelésre - szed valaki antibiotikumot, vagy rendszeresen antibakteriális szappanokat használ.

Az antibiotikumokkal azért kell óvatosan bánni, mert nemcsak a betegséget okozó baktériumot, hanem a jótékony bélbaktériumokat is pusztítják. Ha a kúra nem tart sokáig, a bélflóra  pár nap alatt önmagától regenerálódik. Viszont ha valaki hosszú ideig, ráadásul többféle antibiotikumot kénytelen szedni, azzal megbontja a bélflóra - és egyéb testtájai flórájának - összetételét. Vagyis a bélben tömegével semmisülnek meg baktériumcsoportok, melynek következményeként a szervezet védtelenné válik, olyan fertőzéseket is megkap, amelyek miatt egyébként nem betegedne meg.

A szakember példaként említi a szalmonellás tojást: egy egészséges ember esetében százmillió fertőző szalmonella baktérium szükséges a fertőzéshez, ez azonban egyetlen tojásban nincs meg. Akinek viszont sérült a bélflórája, vagy steril élelmiszer fogyasztása miatt az immunrendszere nem készült fel a kórokozók kivédésére, könnyen megbetegedhet.

Sokan gondolják úgy, hogy az antibiotikum mellett probiotikum szedése is javasolt a bélflóra megóvása érdekében. Dr. Barcs István szerint azonban a probiotikumok nem adnak tartós védelmet. A bélflóra ugyanis az ujjlenyomathoz hasonlóan egyedi, minden embernél csak rá jellemző baktériumtörzsekből áll. A probiotikumok viszont olyan nem káros baktériumokat tartalmaznak, amik átmenetileg ki tudják ugyan tölteni az antibiotikum kúra miatt keletkezett űrt, de hosszú távon nem életképesek a szervezetben.

Egy másik tévhit, hogy az egészség záloga az állandó fertőtlenítés. A steril környezet azonban nem feltétlenül jó, mert így a szervezet nem tud hozzászokni a fertőzésekhez, és amint olyan helyre mennek, ahol a megszokottól eltérő mikroflórával találkoznak - munkahely, tömegközlekedés, külföld - azonnal megbetegednek, mert nem alakul ki a megfelelő ellenálló képességük.

Dr. Barcs István szerint az antibakteriális kozmetikumok túlzott használata sem ajánlott, mert tönkreteszik a szervezet elsődleges védelmi vonalát. A tisztálkodás önmagában is, mechanikusan eltávolítja a szennyezéseket, viszont ha ez folyamatos fertőtlenítéssel egészül ki, az  lemossa a még védő baktériumréteget is, megnyitva ezzel az utat a fertőzések előtt.

Forrás: semmelweis.hu