Az EgészségPorta Egyesület és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ismertette felmérésnek adatait, amelyet a magyar lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról végeztek. A MikroLEF elnevezésű, nyolc kistérség 4400 lakosának adatait tartalmazó vizsgálatból kiderült, hogy a lakosok nagyjából egynegyede egyáltalán nem járt háziorvosánál az elmúlt egy évben, ötven százalékuk fogorvosnál sem, sok nő pedig a behívó ellenére sem megy el az ingyenes emlő- és méhnyakrákszűrésre. Általánosságban véve kiemelhető az is, hogy a depresszió előfordulása mindenhol gyakoribb a nők körében, egyúttal azonban ők azok, akik a férfiakkal szemben sokkal inkább odafigyelnek a saját egészségi állapotukra.
Milyen rangja van az egészségnek a kistérségi lakosság értékrendjében? Mit tesz, és mit tehetne az egyén annak érdekében, hogy megőrizze egészségét, vagy javítson jelenlegi egészségi állapotán? Mit tehetnek az egyes kistérségek az ott élő lakosság egészségi állapotának javítása érdekében? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a nemrég végzett felmérés.
A MikroLEF program során nyolc magyar kistérségben (Tamási, Szuhavölgye, Pannonhalma, Palotás, Csengőd, Aszód, Tiszavasvár, valamint Gyula) határozták meg a résztvevők szubjektíven vett egészégi állapotát és egészségmagatartását, a dohányzási, alkoholfogyasztási és táplálkozási szokásokat, a testmozgás gyakoriságát és a testtömegindexet (BMI), valamint a különféle betegségek (magasvérnyomás, allergia és asztma, 2-es típusú cukorbetegség, magas koleszterinszint, szívroham és agyvérzés, szorongásos betegségek és depresszió) gyakoriságát. A kérdések arra is kitértek, hogy az ott élők mekkora arányban veszik igénybe az egészségügyi ellátást (például: átlagos orvos-beteg találkozások száma az elmúlt egy évben, fogorvosi vizsgálatok gyakorisága és a kórházban töltött napok száma), milyen gyakran végeztetik el az említett betegségek hatékony kezeléséhez szükséges vizsgálatokat (vérnyomásmérés, koleszterin- és vérzsírszint- meghatározás, vércukorszint-ellenőrzés, nőgyógyászati szűrővizsgálatok), milyen a gazdasági aktivitásuk és milyen munkahelyi ártalmaknak vannak a leginkább kitéve.
A programban résztvevő, 30 és 65 év közötti, illetve 65 év feletti átlagéletkorú férfiak és nők legnagyobb része általános iskolát vagy szakmunkásképzőt végzett, és saját anyagi helyzetét megfelelőnek értékeli. A válaszokból kitűnt, hogy amíg a tamási kistérségben vagy a Szuhavölgye településein a lakosság 35 százalékának magas a vérnyomása, addig a nyugati, pannonhalmi régióban ez az arány csak 28 százalék. A 65 éven felüliek körében ezzel szemben mind a nyolc régióban az 50 százalékot meghaladó arányban vannak jelen a magasvérnyomásban szenvedők, és több olyan térség is van, ahol a hipertóniás betegek aránya már a középkorúak között is meghaladja a 40 százalékot. A vizsgált térségeket tekintve a magas koleszterinszint tekintetében is jelentős különbség mutatkozik: a közép-magyarországi Csengőd térségében 20 százalék felett van azoknak a száma, akik ebben a betegségben szenvednek, a pannonhalmi térségben viszont ez az arány a tíz százalékot sem éri el.
A 2-es típusú cukorbetegek aránya az összes kistérségben átlagosan 7 és 11 százalék között mozog, ami nagyjából megegyezik az országosan becsült adatokkal (5-15 százalék, összes mintegy másfél millió ember a becslés felső határa szerint). A 65 év felettieknél a cukorbetegség előfordulási aránya mindenhol meghaladja a tíz százalékot, a gyulai térségben pedig a harmincat is majdnem eléri.
A méhnyakrák- és emlőrákszűréssel kapcsolatban Dr. Bényi Mária elmondta, hogy a behívottak száma mindenhol eléri a negyven százalékot, sokan vannak azonban olyanok, akik a behívó ellenére sem mennek el a szűrésre: a kérdőív válaszai szerint a legtöbben azért maradnak távol, mert korábban már voltak ilyen szűrésen.
A fogorvosi vizsgálatokat tekintve mind a nyolc vizsgált régióban meghaladja az ötven százalékot azoknak a száma, akik több mint egy éve nem jártak fogorvosnál: a tamási régióban például a férfiak nyolcvan százalékát nem látta szakorvos az elmúlt egy évben.
A szorongásos betegségekkel és a depresszióval kapcsolatban kiderült, hogy a depressziósok aránya sokkal nagyobb arányú a nők körében: a gyulai régióban például a depressziós nők aránya a 25 százalékot is eléri, a férfiak esetében pedig több olyan régió is akad, ahol ez az arányszám meghaladja a tíz százalékot. A lakosság egynegyede a háziorvosánál sem jelenik meg évente legalább egyszer, pedig a szükséges kontrollvizsgálatok szempontjából ez nagyon fontos lenne - hangsúlyozta az osztályvezető asszony.
A felmérés országos viszonylatban nem tekinthető reprezentatívnak, a felsorolt kistérségekben élő körülbelül 200 000 felnőttet tekintve azonban igen: a vizsgálatot végző szakemberek a mostani eredmények alapján tesznek majd javaslatokat az érintett kistérségek számára, hogy melyek azok a területek, ahol a leginkább indokoltak lennének a lakosság egészségi állapotának javítását célzó beavatkozások.
Forrás: MTI
